Az Ügyészség nem küld e-mailben letölthető „eljárási iratokat”, és hivatalos levele kizárólag @mku.hu végződésű címről érkezhet. Ha tehát olyan üzenetet kaptál, amely szerint büntetőeljárás folyik a céged ellen, és az iratokat egy linkről kell letöltened — az csalás. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kiberbiztonsági Intézete (NBSZ NKI riasztása) szerint ezek a levelek zsarolóvírus-fertőzéshez vezetnek: a kártevő titkosítja a gépen tárolt fájlokat, majd váltságdíjat követel. A teendő röviden: ne kattints, ellenőrizd a feladót, gyanú esetén jelents.
Küld-e az Ügyészség e-mailben idézést vagy eljárási iratokat?
Nem küld — és pont erre a bizalomra épít a támadás. Az NKI 2026. március végi riasztása szerint a csalók hivatalos megkeresésnek álcázott leveleket küldenek, amelyekben valós ügyészségi alkalmazottak nevével és az Ügyészség arculati elemeivel élnek vissza. A levél tárgya jellemzően „Tájékoztatás a [cégnév] Kft.-vel kapcsolatos eljárási dokumentumokról”, a szöveg pedig arról „értesít”, hogy büntetőeljárás van folyamatban a céged ellen, az ügy iratai pedig egy linken érhetők el.
A link első ránézésre hivatalos oldalra mutat, valójában megtévesztő domainre visz. Ott újabb kattintásra, egy „dokumentum” letöltésére ösztönöznek — és ezzel indul a baj. A zsarolóprogram titkosítja a dokumentumokat, képeket és archívumokat, a fájlnevek elé pedig „ZÁROLT_” előtagot illeszt. A váltságdíjat követelő üzenet magyar nyelven jelenik meg, több bejelentett esetben „BlackBit-v2.0” megnevezéssel; a támadók e-mailes kapcsolatfelvételt kérnek, mondván, csak ők tudják visszaállítani a fájlokat.
Az Ügyészség hivatalos e-mail-címei kizárólag @mku.hu végződésűek — Gmail-es vagy bármilyen más címről nem érkezhet ügyészségi levél. (Forrás: NBSZ NKI)
Hogyan ismered fel a hamis hivatalos levelet?
A csalók legerősebb fegyvere, hogy a levél adatai stimmelnek: cégnév, adószám, székhely. Ez azonban semmit nem bizonyít — ezek nyilvános cégadatok, bárki kimásolhatja őket. A valódi és a hamis hivatalos levél között máshol van a különbség:
| Ismertetőjegy | Valódi hivatalos megkeresés | Csaló levél |
|---|---|---|
| Feladó e-mail-címe | A szervezet saját domainje (az Ügyészségnél @mku.hu) | Gmail-es, eldobható vagy „hivatalosnak hangzó”, de idegen cím |
| Kézbesítés módja | Hivatalos iratot postán vagy Cégkapun keresztül kapsz | E-mailben, linkelt „letölthető iratokkal” |
| Link és letöltés | Nem kér linkről fájlletöltést | Megtévesztő domainre mutató link, ami letöltésre ösztönöz |
| Hangnem | Tárgyszerű, ügyszámmal, visszakereshető elérhetőséggel | Sürgetés, határidő, homályos „eljárásra” hivatkozás |
| Ellenőrizhetőség | A küldő szerepel a szervezet hivatalos elérhetőségei között | A „küldő” nem található meg a hivatalos listákban |
Az ügyészségi ügyintézők neve és elérhetősége nyilvánosan visszakereshető az ugyeszseg.hu elérhetőségi oldalán — ha kétséged marad, hívd fel a hivatalos telefonszámot, és kérdezz rá, tőlük érkezett-e a levél.
És nem az Ügyészség az egyetlen „feladó”. Az NKI már 2024 novemberében riasztást adott ki arról, hogy csalók a NISZ Zrt., a Magyar Nemzeti Bank, az Építési és Közlekedési Minisztérium és más intézmények nevében írnak cégeknek — ott tartozásrendezés ürügyén számlákat és kapcsolattartói adatokat halásztak, eldobható e-mail-címekről. A minta mindig ugyanaz: egy állami szerv neve automatikus bizalmat kelt. Ugyanerre a reflexre épít a hamis tárhelyszámlás és domainlejáratos átverés is.
Az egyik ügyfelünk pénzügyes kollégája is kapott „hivatalos eljárásra” hivatkozó levelet. Cégnév, adószám, székhely — minden stimmelt, éppen ezért majdnem kattintott. A csalót a feladó szabadfelhasználós e-mail-címe buktatta le: egy hívás a hivatalos elérhetőségre, és kiderült, hogy nincs semmilyen eljárás. A levél a kukába ment, a képernyőkép bejelentésként az NKI-hoz.
Mit tegyél, ha valaki már rákattintott vagy letöltötte a fájlt?
Ilyenkor percek számítanak, de kapkodni sem érdemes. Az NKI riasztásának ajánlásai alapján ez a sorrend:
• 1. Válaszd le a gépet a hálózatról azonnal — húzd ki a hálózati kábelt, kapcsold ki a wifit. A cél, hogy a kártevő ne érje el a hálózati meghajtókat és a többi gépet. • 2. Ne indítsd újra és ne használd tovább az eszközt. Az újraindítás bizonyítékokat semmisíthet meg, és ronthat a helyzeten. • 3. Vonj be szakembert. A levelezési naplók, a letöltési előzmények és a végponti események vizsgálata szakmai feladat — ahogy a bizonyítékok megőrzése is. • 4. Jelentsd az esetet az NKI-nak az incidens.nki.gov.hu bejelentő felületen vagy a csirt@nki.gov.hu címen — névtelen bejelentésre is van mód az anonim@nki.gov.hu címen. Tényleges zsarolásnál a rendőrségi feljelentés is indokolt. • 5. Ne fizess elhamarkodottan. A Sophos 2025-ös ransomware-felmérése szerint az érintett cégek közel fele fizetett, a váltságdíj mediánja 1 millió dollár volt — miközben a fizetés semmire nem garancia.
Hogyan véd a mentés a zsarolóvírus ellen?
A zsarolóvírus üzleti modellje egyetlen kérdésen áll vagy bukik: van-e a fájljaidról olyan másolat, amit a támadó nem ér el. Ha van, a „fizess, vagy elveszted mindened” fenyegetés kipukkad.
Ezért éri meg a 3-2-1 szabály szerint menteni: legalább 3 példány az adataidról, 2 különböző adathordozón, és ebből 1 példány a rendszertől elkülönítve — offline meghajtón vagy külön hitelesítésű felhőtárhelyen. A folyamatosan csatlakoztatott külső meghajtó nem véd: amit a fertőzött gép elér, azt a kártevő is titkosítja. És az a mentés létezik igazán, amit próbából már vissza is állítottál.
A zsarolóvírussal megtámadott cégeknek csak 54%-a tudta mentésből visszaállítani az adatait — hat éve nem volt ilyen alacsony ez az arány. (Forrás: Sophos, State of Ransomware 2025)
Ugyanez a logika érvényes a weboldaladra is. A tárhelyen, az oldal mellett tárolt mentés egy feltöréskor együtt veszhet el magával az oldallal — a támadók pedig 2026-ban már automatizálva, ipari méretekben dolgoznak. Egy fertőzött gépről ráadásul az oldalad hozzáférései is veszélybe kerülnek — érdemes ismerned a feltört oldal árulkodó jeleit is.
Mikor állítottál helyre utoljára mentésből? Megnézzük
A zsarolóvírus elleni védelem nálunk a WP Pajzsnál nem a pánikról szól, hanem az unalmas alapokról: rendszeres, elkülönített mentés, amit időnként próbából vissza is állítunk. Ha nem tudod fejből, mikor készült az oldaladról az utolsó működő mentés, kérd az ingyenes biztonsági gyorsellenőrzésünket: 15 perc alatt átnézzük az oldalad és a mentési rended, és megmondjuk, hol lenne baj, ha holnap érkezne egy ilyen levél.
—
*Források: NBSZ NKI — Riasztás a Magyar Ügyészség nevével visszaélő ransomware-támadásokkal kapcsolatban; NBSZ NKI — Riasztás állami szervezetek megszemélyesítésével történő adathalász kísérletekről; NBSZ NKI — Incidensbejelentés; Ügyészség — hivatalos elérhetőségek; Sophos — State of Ransomware 2025.*
Gyakori kérdések
Küld-e az Ügyészség e-mailben idézést vagy eljárási iratokat?
Nem. Az Ügyészség hivatalos levelei kizárólag @mku.hu végződésű e-mail-címről érkezhetnek, és eljárási iratokat nem küldenek linkelt letöltésként. Ha ilyen levelet kapsz, ne kattints — a hivatalos elérhetőségeken (ugyeszseg.hu) ellenőrizheted, valódi-e a megkeresés.
Hogyan ismerem fel a hamis hivatalos levelet?
A három legfontosabb jel: a feladó címe nem a szervezet hivatalos domainje; a levél linkre kattintást vagy fájlletöltést kér; sürget és eljárással fenyeget. A cégadatok (adószám, székhely) szerepeltetése nem hitelesít semmit — ezek nyilvános adatok, a csalók is elérik.
Mit tegyek, ha megnyitottam a csatolmányt vagy rákattintottam a linkre?
Azonnal válaszd le a gépet a hálózatról (kábel ki, wifi ki), ne indítsd újra, és vonj be szakembert. Jelentsd az esetet az NKI-nak az incidens.nki.gov.hu felületen vagy a csirt@nki.gov.hu címen, és őrizd meg a bizonyítékokat: a levelet, a képernyőképeket.
Hogyan véd a 3-2-1 mentés a zsarolóvírus ellen?
Legalább három példány az adataidról, két különböző adathordozón, és egy példány a rendszertől elkülönítve. A zsarolóvírus mindent titkosít, amit a fertőzött gép elér — a leválasztott, offline vagy külön hitelesítésű mentés az, amiből váltságdíj nélkül helyreállhatsz.
Hova jelenthetem a gyanús levelet?
Az NBSZ NKI-nál: az incidens.nki.gov.hu bejelentő felületen, ügyfélként a csirt@nki.gov.hu, névtelenül az anonim@nki.gov.hu címen. Zsarolás, tényleges kár esetén a rendőrségi feljelentés is indokolt.
